Lewis-Skelly a középpályát célozza az Arsenalnál – a Hale End tehetsége hazatérne kedvenc posztjára

Myles Lewis-Skelly útja sosem volt egyenes az Arsenal első csapatába. A 19 éves játékos a 2024-25-ös idényben tört be, amikor a londoni klubot sérülések tizedelték – ő pedig élt a lehetőséggel, és a Premier League egyik legjobb fiatal szélső védőjévé nőtte ki magát. Az igazi csavar viszont az, hogy a balhátvéd nem is a természetes posztja: a Hale End akadémián középpályásként nevelkedett, és mindig is ezt tartotta a legjobb pozíciójának.

Balhátvédből az angol válogatottba

A gyors fejlődés meghozta a gyümölcsét: 2025 márciusában Lewis-Skelly lett a legfiatalabb játékos, aki gólt szerzett angol válogatott-debütján, amikor a Wembley-ben megnyitotta az eredményt a 2-0-ra megnyert Albánia elleni meccsen. Néhány hónappal később új, ötéves szerződéssel jutalmazta a klub. A balhátvéd-poszton is látszottak azok a képességek, amelyek miatt az akadémián annyira nagyra tartották: befelé húzódás a középpályára, labdabiztos játék szűk helyen és robbanékony elszakadás az ellenféltől – ezek a liga legjobbjai közé emelik.

Nehéz második idény – majd a fordulat

A tavalyi szezon viszont sokkal keményebb próbatétel volt. Riccardo Calafiori (42 millió fontért érkezett 2024-ben) visszanyerte fittségét, a Bayer Leverkusentől kölcsönbe hozott – mostanra véglegesített – Piero Hincapié pedig tovább szűkítette a helyet. Arteta maga is elismerte, hogy „kemény" volt Lewis-Skellyvel szemben. A fiatal védőnek nehezen jutottak percek – egészen addig, amíg Martin Zubimendi formája megkopott a szezon végére. A Fulham ellen, négy fordulóval a vége előtt végre a középpályán kapott lehetőséget, és annyira jól teljesített, hogy onnantól egy meccs kivételével mindet kezdte. Az Arsenal bajnok lett, és a Premier League-cím mellett a Bajnokok Ligája döntőjéig menetelt, ahol a Paris Saint-Germain állította meg.

„Pure profit" – az akadémista dilemmája

A modern futballban a mérlegen is dől el a sorsa egy játékosnak. Mivel Lewis-Skelly saját nevelés, egy eladás esetén „tiszta profitként" jelenne meg az Arsenal könyvelésében – ezt a szurkolók nem szívesen hallják egy olyan játékosnál, aki közülük való. A dilemmával maga a fiatal is tisztában van: a bajnoki ünnepléskor a Selhurst Parkban a „pure profit" feliratot írta egy fotó alá, amelyen a Premier League-trófeával pózol. Az Arsenal fenntartható klub akar lenni, és a tavaly nyári nagyjából 250 millió fontos költekezés után az eladásokban is gondolkodnia kell. A klub fontolóra vette, hogy meghallgat ajánlatokat érte, de a szezonvégi remek középpályás-teljesítménye alighanem újragondoltatta a helyzetét.

Guimarães árnyékában, mégis nyílt pálya

Fontos árnyalat, hogy az Arsenal közel áll Bruno Guimarães megszerzéséhez – egy ekkora kaliberű érkező akadályt gördíthet a fiatal útjába. Lewis-Skelly tehetsége és klubmúltja azonban mindig esélyessé teszi a játékpercekre, és ez az idény akár tiszta lehetőséget is kínálhat neki a kezdőségre a középpályán. A világbajnokság kései befejezése itt kulcstényező: Martin Ødegaard, Declan Rice, Eberechi Eze, Zubimendi és a Spanyolországgal tornagyőztes Mikel Merino is később csatlakozik teljes értékűen a kerethez, vagyis fittségben mind Lewis-Skelly mögött járnak.

A felkészülés üzenete

A Girona és a Real Betis elleni felkészülési meccseken Lewis-Skelly kezdett és meggyőző volt: a Betis ellen a középpálya mélyén, a legvisszavontabb hatosként játszott, és magabiztosan vitte fel a labdát, amikor előre kellett vinni a játékot. Jól kombinált Calafiorival is, és beugrott balhátvédre, amikor az olasz előrement kalandozni. „Az elmúlt napokban beszéltünk erről a kapcsolatról, ami közöttünk van – nem is kell beszélnünk" – mondta Calafiori. „Nagyon szeretek vele játszani, tényleg jó játékos."

A Manchester City elleni Community Shield alig kilenc nap múlva esedékes, és úgy fest, Lewis-Skelly megkapja a lehetőséget, hogy megmutassa: már korábban is kiérdemelte volna a bizalmat az Arsenal középpályáján. A magyar szemnek külön érdekesség, hogy a Hale End-modell – a saját nevelésű, több poszton bevethető, technikás fiatalok gyártása – pontosan az a fenntartható út, amelyre a top-klubok egyre inkább rákényszerülnek. Lewis-Skelly esete jól mutatja, mennyire vékony a határ a „pótolhatatlan tehetség" és a „tiszta profit" között. Aki a PL friss tehetségeit követi, annak érdemes lehet a klubonkénti feltörekvő-listánkat is átböngésznie. Az eredeti riportot a BBC Sport közölte.