Ma reggel, a forduló előzetesében azt írtuk, hogy a Premier League szombatja tele van nullákkal, és felállítottunk egy ökölszabályt: a támadó oldali nulla mindig többet mond, mint a védekező oldali – mert a kapott gól nélküli sorozat nagyban függ az ellenfelektől, a gólképtelenség viszont a saját szerkezetedről szól.
A délután öt mérkőzése ezt elég egyértelműen le is tesztelte.
A Coventry és a Tottenham nullája – mindkettő a támadó oldalon – megmaradt: három forduló, nulla gól mindkettőnél. A Crystal Palace és a Fulham nullája viszont csak pont nélküliséget jelentett, és ez a fajta nulla kilencven perc alatt eltűnhet: a Palace megnyerte a mérkőzést, a Fulham pedig nem.
Manchester City–Coventry 1-0: a nulla megmaradt, de a magyarázat megváltozott
Az egyetlen gólt Erling Haaland szerezte a 26. percben, fejjel, Antoine Semenyo jobb oldali beadásából – ez a norvég csatár harmadik gólja három meccsen.
A mérkőzés érdekesebb adata viszont a másik oldalon van. A Manchester City 78 százalékban birtokolta a labdát és tizenötször lőtt – de mindössze négyszer talált kaput. A Coventry a maradék huszonkét százalékból tizenkétszer lőtt, háromszor a kapu közé, a várható gólértéke pedig 1,21 volt a City 1,81-je ellenében. (A statisztikák egyetlen forrásból származnak, amely nem nevezi meg az adatszolgáltatóját – ezért kezeljük fenntartással.)
Ez a számsor átírja a Coventryről szóló diagnózist. Az első két fordulóban kézenfekvő volt azt mondani, hogy egy huszonöt év után visszatérő klub egyszerűen nem jut el a kapuig. Ma viszont az Etihadban, huszonkét százalékos labdabirtoklásból majdnem annyi helyzetértéket termeltek, mint a bajnokság legdrágább kerete. Nem a helyzetteremtés a bajuk többé, hanem az utolsó érintés.
Egy statisztikai fenntartással: a mérkőzés előtt egy angol lap azt írta, hogy ha a Coventry itt sem szerez gólt, klubtörténeti először fordul elő, hogy az első három bajnokijukon egyszer sem találnak be. Ez a megfogalmazás a meccs előtt, egy feltételes állításként született, statisztikai forrásmegjelölés nélkül, és a lefújás után egyetlen beszámoló sem erősítette meg. Ezért jelezve adjuk tovább.
Egy apró, de beszédes részlet a hazaiaknál: Enzo Fernández a bemelegítésen megsérült Nico O'Reilly helyett került be a kezdőbe, nagyjából tizenöt perccel a kezdés előtt – vagyis a nyár egyik legdrágább igazolása véletlenül mutatkozott be. A Coventry nyolc meccses veretlenségi sorozata a City ellen véget ért; ez a sorozat viszont főként abból állt, hogy huszonöt évig nem találkoztak.
Nottingham Forest–Tottenham 0-0: egy kéz, amellyel az arcát védte
A Tottenham megszerezte az idénybeli első pontját – és továbbra sem szerzett gólt. A brit hírügynökség szerint 1974-75 óta először fordul elő, hogy a klub az első három bajnokiján nem talál be, méghozzá egy nagyjából 400 millió fontos nyári költekezés után.
Fontos pontosítás: ez klubrekord, nem Premier League-rekord, és a hírügynökség saját megfogalmazása – a nyilvánosan keringő statisztikai bejegyzés a kétmeccses változatra vonatkozott.
A mérkőzés viszont nem a gólcsendről fog emlékezetes maradni, hanem egy VAR-döntésről. A 66. percben – egy forrás szerint a 67.-ben – Neco Williams egy kapu előtti kavarodásban a hálóba pöckölte a labdát, a találatot azonban kézzel érintés miatt érvénytelenítették. A jelenet lényege: Williams becsúszott, majd felemelte a kezét, hogy megvédje az arcát Sandro Tonali becsúszásától, és a labda előbb a karjáról pattant. A bemondott indoklás szerint „a labda hozzáér a Nottingham Forest 3-as számú játékosának kezéhez, mielőtt a gól megszületik”. A folytatás szabadrúgás volt a Tottenhamnek, lap nem járt érte.
Ez a fajta eset a jelenlegi kézszabály legvitatottabb pontja. A szabály nem kérdez rá arra, miért volt ott a kéz – itt viszont egy olyan mozdulatról van szó, amelyet minden ember reflexből megtesz, amikor csuklyás cipő közeledik az arcához. A döntés szabály szerint védhető; az, hogy igazságosnak érződik-e, más kérdés.
A Forest ezzel két, a Tottenham egy pontnál tart három forduló után.
És van a mérkőzésnek egy olyan szála, amelyet könnyű összekeverni egy másikkal. A 74. percben Mihajlo Mudrik állt be – a brit hírügynökség szerint ez volt az első pályára lépése 646 nap után, egy megsemmisített doppingeltiltás lezárultával. Ez nem Dejan Kulusevski, aki 477 nap után tért vissza a teljes értékű edzésekbe: ő a mai keretben nem szerepelt, és egy percet sem játszott.
Brentford–Sunderland 1-1: a mennyiség tört meg, az elfojtás kitartott
Az előzetesünkben ezt a mérkőzést neveztük a forduló legtisztább taktikai ütközésének: a Brentford a bajnokság második legtöbb lövését eresztette meg meccsenként (24), a Sunderland viszont két meccsen összesen három kapura tartó lövést kapott. A kérdés az volt, melyik szám törik meg.
A válasz egyértelmű: a Brentfordé. A hazaiak tizenkét lövésig jutottak, ebből kettő ment kapura – vagyis az átlaguk felét sem hozták –, ráadásul a Sunderland többet lőtt náluk (14-12), és több lövést tartott kapura (5-2). A várható gólérték is a vendégeknek kedvezett: 1,94 – 1,25. (Ezek az adatok egyetlen forrásból származnak, amely nem nevezi meg az xG szolgáltatóját.)
A Sunderland védekezési modellje tehát kitartott: egy egész mérkőzésen két kapura tartó lövést engedtek. A Brentford „lövésgyár” képe viszont egyetlen délután alatt megdőlt.
A gólok: az 57. percben Vitaly Janelt talált be ballal (a források nem értenek egyet abban, hogy tizenhatoson belülről vagy kívülről), majd Enzo Le Fée egyenlített tizenegyesből – a percre 78+ és 82 is szerepel a beszámolókban –, miután Keane Lewis-Potter felrúgta Wilson Isidort. A hírügynökség kiemeli, hogy Le Fée januárban ugyanezen kapus, Caoimhín Kelleher ellen hibázott el egy panenkát.
A mérkőzésen két gólt is érvénytelenítettek: a Sunderlandét (Dan Ballard találata, Kevin Danso lesen zavarta a kapust) és a Brentfordét (szabálytalanság Robin Roefs kapus ellen). A hazaiaknál Nathan Collins nagyjából a 17-20. percben sérülés miatt lement.
Brighton–Leeds 1-1: a huszonéves sorozat kitartott
A Leeds United továbbra sem nyert bajnoki mérkőzést az Amexen, a Brighton hazai veretlenségi sorozata pedig velük szemben megmaradt – igaz, a nyolc kapott gól nélküli meccset tartalmazó része megszakadt.
A 15. percben Jayden Bogle szerzett vezetést a vendégeknek Ao Tanaka passzából, közelről. A 71. percben viszont Luka Vušković fejelt be Maxim De Cuyper szögletéből – a klubrekordot jelentő igazolás első gólja az angol futballban. Az 50. perc táján Tanaka találatát les miatt érvénytelenítették; ha megadják, a Leeds 2-0-ra vezetett volna.
Az előzetesünkben azt írtuk, hogy az egy adott pályára szabott történelmi mérlegek a leggyengébb bizonyítékok közé tartoznak, mert a két keretben már senki nem ugyanaz – a jelen formája ugyanis a Leedsnek kedvezett. A döntetlennel egyik olvasat sem nyert teljesen: a történelmi sorozat kitartott, a Leeds veretlensége viszont szintén, immár öt ponttal három meccsből.
Fulham–Crystal Palace 2-3: az egyik nulla eltűnt, a másik megmaradt
A forduló pont nélküli párharcát a vendégek nyerték – kétszeri hátrányból.
A 11. percben Josh King szerzett vezetést a Fulhamnek Oscar Bobb sarkas beadásából, a 35. percben Tyrick Mitchell egyenlített nehéz szögből, Yeremy Pino előkészítéséből. A 42. percben César Palacios ismét a hazaiakat juttatta előnyhöz King passzából, majd az 54. percben Mitchell – egy rossz Gonzalo García-felszabadítás után – megszerezte a második gólját. A győztes találatot a csereként beállt Ben Chilwell lőtte, kapásból; a percre a források 77-et és 90-et is írnak.
Két dolog érdemel külön figyelmet. Az egyik, hogy a Palace győztes gólját egy balhátvéd duplája alapozta meg. A másik, hogy ez Pierre Sage első győzelme a klub élén, és a Palace első három pontja az idényben.
A Fulham helyzete ezzel szemben komolyabb, mint amit egy harmadik forduló általában jelent. A brit hírügynökség a mérkőzés előtti statisztikai anyagában azt írta, hogy a klub történetében mindössze kétszer fordult elő, hogy az első három élvonalbeli meccsét elveszítse – 1951-52-ben és 2020-21-ben –, és mindkét idény kieséssel végződött. Ez a statisztika ma aktiválódott. Fontos jelezni: maga az adat mérkőzés előtti forrásból származik, az alkalmazása a mai eredményre a mi következtetésünk.
Az egymás elleni sorozattal óvatosabbak leszünk, mint az előzetesünkben. Ott azt írtuk, hogy a Palace 2005 januárja óta veretlen bajnokin a Craven Cottage-ban; ezt viszont a Palace saját honlapjának egymás elleni táblázata egy 2025 decemberi Fulham-győzelemmel megkérdőjelezi, miközben a hírügynökség ugyanarra a meccsre Palace-sikert ír. Az ellentmondást nem tudtuk feloldani, ezért a 2005-ös évszámot nem használjuk tovább. Ami megerősített: a Fulham a legutóbbi nyolc hazai, Palace elleni mérkőzésén nem nyert – a mai eredménnyel ez kilencre nőtt.
Hol tartanak a csapatok?
Három forduló után, a szombat délutáni öt mérkőzés alapján: a Manchester City kilenc ponttal a tabella élén áll, a Leeds és a Brentford öt-öt, a Sunderland és a Brighton négy-négy, a Crystal Palace három, a Nottingham Forest kettő, a Tottenham egy, a Coventry és a Fulham pedig nulla ponttal áll.
A City éllovas szerepe a definíció szerint ideiglenes: a Hull City–Aston Villa mérkőzés 18:30-kor kezdődött, vasárnap pedig az Everton–Manchester United és az Arsenal–Chelsea zárja a fordulót – utóbbi két csapat hibátlanul érkezik a találkozóra. A forduló pénteken az Ipswich–Liverpool 2-0-val kezdődött, ma kora délután pedig a Newcastle–Bournemouth 2-2 következett. A teljes szombati programról külön előzetesben írtunk.
Magyar szemmel
Az öt délutáni mérkőzésen nem találtunk magyar érintettséget: a tíz kezdőcsapatban és a beszerezhető cserepadokon egyetlen magyar játékos sem szerepelt, a megnevezett játékvezetők pedig mind angolok voltak. A teljes szakmai stábokat nem sikerült ellenőriznünk, ezért a kizárást nem állítjuk.
A Premier League három magyar futballistája közül Szoboszlai Dominik és Kerkez Milos pénteken játszott Ipswichben, Tóth Alex pedig a Newcastle elleni kora délutáni mérkőzésen a húszfős keretbe sem került be.
Amit nem közlünk
Mérkőzés utáni nyilatkozatokat egyetlen mérkőzésről sem. A cikk lezárásáig a tíz érintett vezetőedző közül egy sem szólalt meg, és játékosnyilatkozat sem jelent meg. A keresésben felbukkanó Maresca-, Lampard-, Glasner-, De Zerbi-, Hürzeler-, Farke-, Andrews-, Le Bris-, Arbeloa- és Sage-idézetek mind mérkőzés előttiek vagy korábbi fordulókból valók; több esetben teljesen más klubnál töltött időszakból.
A nézőszámot egyik mérkőzésről sem. Egyetlen forrás sem közölte.
A Brighton–Leeds és a Fulham–Crystal Palace statisztikáit. Sem labdabirtoklás, sem lövésadatok, sem xG nem jelent meg egyetlen elérhető forrásban sem, és e két mérkőzés cseréit sem közölték – a Fulham–Palace kezdőcsapatai is egyetlen forrásból származnak.
A sárga lapokat. Ahol találtunk listát, ott egyetlen forrásból származik; a Brighton–Leeds és a Fulham–Palace találkozóról egyáltalán nem jelent meg lapstatisztika.
A Forest–Tottenham kapura tartó lövéseit és védéseit. Az egyetlen elérhető statisztikai forrás önmagával ellentmondásba kerül: nulla kapura tartó lövést ír a Tottenhamnél, miközben 1,57-es xG-t közöl.
Haaland mai góljához fűzött mérföldköveket. Egy beszámoló szerint ez volt a pályafutása 300. gólja és a huszadik fejesgólja a Cityben a Premier League-ben – ezt más forrás nem erősítette meg.
A Coventry klubrekordját tényként. Lásd fent: mérkőzés előtti, feltételes megfogalmazás, statisztikai attribúció nélkül.
Azt, hogy bármelyik vezetőedző állása veszélyben lenne. Egyetlen megnevezett forrásra hivatkozó beszámolót vagy klubközleményt sem találtunk. Ami kering, az fogadóirodai árazás – ráadásul a szeptember 1-jei állapot szerinti –, illetve véleményrovat.
A Premier League további híreit és beszámolóinkat a Premier League rovatban találod.
Hozzászólások 0
Hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés